Az újságok is Kindle-re költöznek…

Az internet általánossá válásával jelentősen csökkent a papír alapú újságok/napilapok példányszáma. Az elektronikus olvasók és táblagépek azt is lehetővé teszik, hogy már ne is monitoron, hanem az olvasásra használt eszközünkön élvezzük ezt a szolgáltatást.
Az Amazon weboldalának Kindle boltjának Newsstand menüpontjában egyre gazdagabb kínálatból válogathatunk. Az olvasnivalókat 3 csoportra bontva találjuk meg: napilapok (Newspapers), folyóiratok (Magazines) és blogok. (Ez utóbbiakra csak USA-beli előfizetéseket fogadnak el.)

Az Amazon újságos standja

Külön interaktív magazinokat kínálnak a Fire tulajdonosoknak, kérdés, vajon ez Európából elérhető-e (vélhetően nem).
A választék meglehetősen gazdag, ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy magyar nyelvű anyag nem szerepel a kínálatban. (Ennek oka vélelmezhetően a fizetőképes kereslet hiánya lehet). A közelmúltban lezárult felmérésünk eredményei azonban arra mutatnak, hogy olvasóink jelentős többsége olvas idegen nyelven is, így ez már aligha lehet akadálya a szolgáltatás igénybevételének.
Az előfizetéshez Amazon regisztrációval kell rendelkeznünk, amelyhez a bankkártyánk számát is meg kell adnunk (csakúgy, mintha könyveket szeretnénk vásárolni az Amazonon). Az előfizetési időszak minden újság esetében legalább 14 napos ingyenes kipróbálási időszakkal kezdődik, amely alatt eldönthetjük, szeretnénk-e valóban az adott lap előfizetői lenni. Amennyiben nem, ez idő alatt bármikor lemondhatjuk azt, bármiféle indolás nélkül. Ha ezt nem tesszük, a 14 nap lejárta után automatikusan előfizetővé válunk, és a számlánkról levonják az előfizetés havi díját.
A napilapok általában reggel érkeznek az olvasónkra (amennyiben wifi kapcsolat elérhető), a heti lapok a megjelenés után rövid időn belül.
Néhány cím a napilapok kínálatából: The New York Times, The Wall Street Journal Kindle and Digital Plus, The Washington Post, USA Today, The International Herald Tribune, Financial Times – US Edition. (A lista 95 címet tartalmaz, vannak továbbá kanadai és mexikói újságok is).
Ha az európai címeket nézzük: The Times, The Guardian and the Observer, The Independent, Le Monde, La Stampa, El País, Frankfurter Allgemeine, Süddeutsche Zeitung, Die ZEIT, sőt (!) Gazeta Wyborcza. Tehát az angol mellett francia, olasz, német, spanyol, portugál és még lengyel nyelvű lapot is találunk, de a kínálat így is jóval szerényebb az amerikainál.
Ázsiát 11 lap képviseli, főként kínai, japán és indiai, érdekes módon a Moscow News is itt található, igaz angol nyelven.
A magazinok esetében sokkal szélesebb a kínálat, a teljes lista több, mint kétszerese a napilapokénak, összesen 381 címmel. A boltban kategóriákbab sorolva találjuk a lapokat, csak a legismertebbeket említve: The Economist, TIME, Newsweek, National Geographic Magazine, PC World, American Photo, MacWorld, The Scientist, The New England Journal of Medicine, Technology Review by MIT Technology Review, és még hosszan sorolhatnánk.

Technology Review by MIT

Az egyes lapok esetében az illusztrációkat/fotókat korlátozott mértékben érhetjük el, ez azonban újságonként változik. Legcélszerűbb tehát a 14 napos ingyenes előfizetést kipróbálni, és akkor legalább egy számot ingyen kapunk. Így bizonyára el tudjuk dönteni, hogy használható-e számunkra ez a lehetőség.
Időnként a 14 napnál hosszabb akciók is vannak, tavaly például sikerült belefutnom egy 60-napos The New York Times előfizetésbe:-) Nos, egyáltalán nem bántam meg.
Ha csupán nyelvtanulási szempontból nézzük, akkor is kimeríthetetlen anyag áll a rendelkezésünkre, de ha kíváncsiak is vagyunk ráadásul, van miből válogatni.
Jó olvasgatást mindenkinek!

400. kötet a Tékában!

Kedves Olvasóink!
Örömmel jelentjük be az év utolsó napján, hogy sikerült elérni a kitűzött célt, megjelent a 400. kötet a Tékában!
Az előző három szerzőhöz Gárdonyi Géza kötete zárkózik fel, címe: Hosszúhajú veszedelem.

Ezúton is köszönjük minden kedves Olvasónk érdeklődését, véleményét, javaslatait! A felmérésünk eredményeit már januártól folyamatosan beépítjük a folytatásba, és igyekszünk még könnyebben elérhetővé, használhatóvá tenni a Tékát! A blogban szintén számos újdonsággal találkozhatnak, van még muníciónk bőven!

Amennyiben hasznosnak találták/találják egész éves munkánkat, kérjük támogassák azt lehetőségük szerint! (PayPal gombunk jobb oldalon).

Minden Kedves Olvasónknak sikeres, boldog új évet, jó egészséget, és sok-sok kellemes olvasmányt kívánok a magam és a Kindle-varázs csapatának nevében!

Fehér Péter PhD

Kortársak a könyvespolcra – DIA a Kindle-n!

Régóta foglalkoztat a kérdés (vélhetően nemcsak engem), vajon a DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) anyagai miért nem hozzáférhetőek az elektronikus olvasók tulajdonosai számára? Erre számos különböző bonyolultsági fokú válasz létezik természetesen az egyszerű “csak”-tól a “többoldalas jogi levezetésig”. Hamarosan kicsit körbejárom a témát, de most gyorsan bemutatnék egy megoldást (Borek András ötlete nyomán, amire Balogh Fruzsina hívta fel a figyelmemet. Mindkettőjüknek köszönöm!)
Bár András azt írja, hogy “szerintem a legegyszerűbb módja a dolognak…“, azt hiszem, az enyém még egyszerűbb:-))
A dolog előfeltétele, hogy üzemeljük be a PC-nken a SENDtoReader alkalmazást. (Erről március posztunkban írtunk.) Ha ezzel megvagyunk, szörföljünk el a DIA weblapjára (http://pim.hu/dia), és keressük ki a minket érdeklő könyvet. Mi egy alapvetően fontos kötelező olvasmányt választottunk példa gyanánt – Csukás István: Süsü, a sárkány című örökbecsűjét! Idáig – gondolom – mindenki önállóan is eljut, ha mégse, akkor Csukás István, Csukás István digitalizált művei és a lap alja tájékán:-)
Ekkor a következő kép tárul a szemünk elé:

Süsü a keretben:-)

És most következik a “hihetetlen bonyolultságú” konvertálási művelet! Az egér jobb gombjával kattintsunk a jobboldali, a Süsüt magában foglaló keret területére, és a megjelenő menüből válasszuk a “Megnyitás új fülön” menüpontot. Ezzel a szöveg íme kiszabadult a keretéből, és szabadon letölthetővé vált. Ha tovább szeretnénk szerkesztgetni, akkor innen letöltve azt már megtehetjük. De a legegyszerűbb megoldás ezután az, hogy a telepített SENDtoReader gombra kattintva egyszerűen elküldjük a Kindle-olvasónkra! KÉSZ!

Süsü, a sárkány a Kindle képernyőjén!

Wifi-kapcsolat közelében pár másodpercen belül megérkezik Süsü, a sárkány írott változatban, és már olvashatjuk is magunknak (vagy a feltörekvő ifjú generáció tagjainak).
A kötetnek nincs címlapja, borítója, tartalomjegyzéke, de ettől eltekintve tökéletesen olvasható. Ha ezek nélkül nem tudnánk meglenni, akkor az előbb említett módon a keretből kiszabadítva letölthetjük és szebbre formázhatjuk.
És akkor ezek után térjünk vissza arra a kérdésre, miért nem könnyíti meg a dolgunkat a DIA azzal, hogy eleve “ekönyv-olvasó barát” formában kínálja ezeket a műveket?
Talán kezdjük azzal, hogy a DIA oldalán a Felhasználási feltételeknél ezt olvashatjuk:

“Felhasználási feltételek

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) című adatgyűjtemény egészének szerzői jogi jogosultja a Petőfi Irodalmi Múzeum.
A DIA honlapján – a szerzők engedélyével – közölt irodalmi mű, műfordítás, tanulmány, bibliográfia, illusztráció, kép és hanganyag szerzői joga a szerzők vagy jogörökösök tulajdona. A szükséges felhasználási jogokkal a Múzeum jogszerűen rendelkezik.
Azoknak a szövegeknek, képeknek és hangzó anyagoknak, amelyeknél ezt külön nem tüntettük fel, szerzői jogosultja a Petőfi Irodalmi Múzeum.
Kérjük, hogy Ön is tartsa be a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásait!
Minden további nélkül olvashatja és magáncélra letöltheti, kinyomtathatja a honlapon közölt szövegeket, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással. Azonban nem áll jogában azoknak vagy azok bármely részletének kereskedelmi jellegű, elektronikus vagy nyomtatott formában történő felhasználása, módosítása, másolása, többszörözése, terjesztése, továbbítása, megjelenítése, előadása, reprodukálása, közzététele. Ezek a cselekmények a fent említett jogszabályba ütköznek, és az abban megfogalmazott jogkövetkezményekkel járnak.

Nice! Eddig ok, senki nem akarná ellopni ezeket a műveket, ámde:

1. Mi az akadálya például annak, hogy ezek a MEK-be is bekerülhessenek? Ugyanis a feltételek azt zárják ki, hogy kereskedelmi/üzleti célra felhasználhatók legyenek. A OSZK-n belül “még” működő MEK tudomásom szerint “nonprofit intézmény”.

2. Ha az ilyen felhasználás tiltott, akkor hogy lehet, hogy PIM ezeket mégis pénzért átadja a kiadóknak (lásd következő interjúban)?

3. A DIA-ban szereplők (a magyar irodalom neves reprezentánsai) bizonyára megérdemlik azt az életük végéig nekik folyósított juttatást, amiért ezen művek közreadásához hozzájárultak. De azért itt már felmerül pár további kérdés:
a. Abban az esetben, ha egy kiadó megvásárolja az adott kötet újabb kiadásának jogát, akkor ugye pár bőrt csak “lehúz mindenki a rókáról” – az írók, esetleg a leszármazottaik, és a DIA is… Ugye az világos, hogy ebben az esetben a köteteket már párszor kifizették…
b. Ha tfh. egy kötetért már nem állnak sorba a kiadók, meg a szerző sem él már jó ideje, akkor miért nem elég, hogy DIA fizet az örökösöknek, és a kötet cserében a közé (lásd előbb MEK). Hogy ne legyen félreérthető, nem szabad prédának (=public domain) ajánlanám (bár azért a 70 év kicsit durva), hanem a MEK-be, nemzeti közkincsnek. Ha ez nem járható, akkor miért is fizetünk érte?
Sosem kedveltem az “adófizetők pénzéből” kezdetű siránkozást, de ez most bizony pontosan ide illik.
c. Nagy öröm ez az un-ortodox megoldás (DIA), mert nem tudok így kapásból hasonló példát szerte a világon (kérem, aki tud, informáljon bennünket!), de ha már így fizetünk érte az adónkból, akkor valami “olvasóbarátabb” megoldásra hadd tartsunk igényt!

Várom a visszajelzéseket, véleményeket és mindenkinek jó olvasást kívánok!

Első lépések a Kindle használatához, avagy Kindle egyszeregy

A blog tegnapi rekordnézettsége arra utal(hat), hogy valószínűleg sokan találtak a karácsonyfa alatt Kindle könyvolvasót. Örömmel közöljük, hogy ők nagyon jól jártak és Nekik kívánunk segítséget nyújtani az első lépések megtételében az e-könyvek és az e-olvasás birodalmában. Akiknek nincs ekönyvolvasójuk – ők sajnos rosszul jártak, hacsak nem szagolgatni szeretnék a könyveiket:-) Ezúton is szeretnénk felhívni szíves figyelmüket a papírkönyvek veszélyeire (lásd Kosztolányi: Az olvasó című novelláját! – a Tékában)

A Kindle-ről egy jó általános áttekintést kaphatnak, ha meghallgatják az erről szóló beszélgetést itt.

Az ekönyvolvasó bekapcsolása valószínűleg senkinek nem jelent komoly kihívást, a kikapcsolás annál inkább:-) Ugyanis a Kindle-t nem kell (sőt. nem is lehet igazán) kikapcsolni. Amikor nem olvassuk (vagyis egy adott ideig nem lapozunk), önállósítja magát, és “elpihen”. Ha folytatni szeretnénk az olvasást, a bekapcsológomb elhúzásával ismét aktívvá tehetjük, és ott folytatja, ahol abbahagytuk. Ha ez éppen egy könyv volt, akkor azon az oldalon, ahol félbemaradt az olvasás, ha a nyitóoldalon voltunk, akkor pedig ott. A Kindle-ről azt is érdemes tudni, hogy az e-ink technológiának köszönhetően csak akkor fogyaszt áramot, amikor lapozunk. Alvás közben, amikor a “szépséges” képeket mutatja, vagy olvasás közben viszont nem, így elég sokáig (akár hetekig) bírja energiával.
Hogyan kerülnek a könyvek az olvasóra?
Az egyik legfontosabb kérdés: hogyan kerül a tartalom az olvasónkra? Szerencsére a megoldás nem igényel pilótavizsgát vagy tudományos fokozatot, csupán egyszerű filemásolást. Az olvasásra szánt könyvet/szöveget tartalmazó file-t kell a Kindle documents mappájába átmásolni.
Ehhez a következő lépések szükségesek:
1. Csatlakoztassuk a Kindle-t a kapott USB-kábellel a számítógépünkhöz.
2. Kis idő elteltével az olvasó egy új meghajtóként jelenik meg a Sajátgép mappában (Windows használata esetén). Ettől kezdve úgy kezelhetjük, mint egy pendrive-ot.
3. Nyissuk meg az új meghajtót (valószínűleg D: vagy E: néven fogjuk látni).
4. A tartalomjegyzékében lesz egy documents nevű mappa. A számítógépről ebbe a mappába kell átmásolni (például egérrel áthúzni) azt a file-t, ami az olvasnivalót tartalmazza.
5. Ha a másolás sikerült, távolítsuk el bztonságosan a Kindle-t a számítógépről, és rövid idő múlva megjelenik az olvasó tartalomjegyzékében a kívánt kötet.

Néhány dologra érdemes figyelni:
1. A Kindle nem kezeli a hagyományos mappákat, ehelyett ún. Gyűjteményekkel dolgozik, erről részletesebben korábbi írásunkban olvashatnak.
2. Nem célszerű egyszerre 50-100 vagy még több kötetet felmásolni, mert ezután hamarosan bősz indexelésbe kezd, ami alaposan lemerítheti az erőforrásokat, mi pedig meglepődve (és nem ritkán
kétségbeesve) tapasztalhatjuk, hogy a mi Kindle-nk nem is bírja 3-4 hétig csak 1 napig:-)) áram nélkül.
3. A Kindle könnyen nagyon jó baráttá válik, akivel kedvesen kell bánni (netán nevet adni neki, babusgatni, stb.), sőt, a biztonsága érdekében egy tokot is érdemes beszerezni hozzá, hogy megóvjuk
az élet zord és kegyetlen viszontagságaitól. Kindle-tokot most már sok helyről beszerezhetünk. Ha nem találtunk a karácsonyfa alatt, akkor például rendelhetünk az Amazonról (elég borsos áron), az
E-bay-ről (sokkal olcsóbban), vagy éppen a kindletok.wordpress.com címről itthonról is. Készíthetünk saját magunk is, ha elég ügyesek vagyunk hozzá- Lényeg, hogy ne hagyjuk magában sínylődni.

Visszatérve az olvasásra, a következő kérdés, milyen formátumokat ismer a Kindle? Alapesetben a következő formátumokat ismeri/kezeli: TXT (sima szöveg), HTML (TXT-re átnevezve), PDF (mint afféle
“mostohagyereket”), és a PRC/MOBI/AZW-t (ez az igazi “kedvence”). Egy kis magyarázat a legutóbbihoz: a PRC/MOBI az olvasó személy szempontjából tulajdonképpen ugyanaz, az AZW pedig ennek az Amazon
által titkosított/védett változata. A mostohagyerekkel (PDF) pedig az a gond, hogy bár képes ezt megjeleníteni, de mivel a PDF könyvek általában A4-es méretűek, olvasásuk nehézkes a 6″-es kijelzőn, és a méretezésük nem ideális finoman szólva.
Sokakban felmerül a kérdés, mi a helyzet az eléggé elterjedt DOC formátummal, amit a Kindle a leírás szerint “alapból olvas”. Hát nem. Ezt a formátumot olvasás előtt át kell alakítani a Kindle számára fogyaszthatóvá. Ennek módjáról szintén egy korábbi posztunkban olvashatnak.

Ha ily módon immár profik lettünk a Kindle kezelésében, már csak olvasnivalóra van szükségünk, hogy arra használjuk, amiért kaptuk. Mi sem egyszerűbb ennél – csak “elmegyünk” a neten található bármely magyar ekönyvesboltba, és olyan könyvet veszünk meg, amit csak kedvünk tartja… majd talán 10 év múlva:-( Sajnos az a helyzet, hogy a magyar könyvkiadóknak nem sikerült lépést tartani a “gyorsuló idővel” (Marx György), és ez a nemes és szép, ámbár “végtelenül nehéz” feladat meghaladta az erejüket.
Így azokat tudjuk csak ajánlani, akik próbálnak ezen a helyzeten segíteni, és hozzájárulnak az ekönyv-kultúra fejlesztéséhez. Ilyen a Kossuth Kiadó (multimediaplaza.hu), a scifi kedvelőknek az SF-portál kínál színvonalas olvasnivalót. A magánkiadású köteteknek a Publio Kiadó ad helyet hazánkban egyedülállóan. Ha ingyenes olvasnivalóra vágyunk, elsőként a Magyar Elektronikus Könyvtárat kell említenünk, amely majdnem 10 ezer kötetet kínál több különböző formátumban, zek többnyire konvertálást igényelnek. A Kindle-hez az általunk készített és folyamatosan bővített Kindle-Téka kínálja a legtöbb olvasnivalót jelenleg. A kortárs magyar szerzőkre vágyóknak a DIA-t (Digitális Irodalmi Akadémia) tudnánk ajánlani, ha támogatná az ekönyvolvasón történő olvasást. Sajnos nemhogy nem támogatja, de egyenesen gátlja ezt – ami ugye azért is különösen érdekes, mert az adófizetők pénzéből tartják fenn és honorálják nem kis havi apanázzsal a szerzőket. Ha valaki netán a manapság népszerű űlő- és éhségsztrájk projektben gondolkodna, íme egy nemes cél:-( ennek megszüntetése. Az illegális forrásokat nem ismertetjük, azokat vélhetően mindenki önállóan is fel tudja kutatni:-(

Végezetül: ha Kindlével kapcsolatos kérdéseik vannak, több magyar fórum is foglalkozik a témával (pl. az index.hu Kindle fóruma). A felmerülő legtöbb kérdésre választ találhatnak a Kindle-varázs blog korábbi írásaiban is, érdemes az archívumot olvasgatni! Napi híreinket a Kindle-varázs Facebook oldalán olvashatják, könyvespolcainkat a moly.hu-n is követhetik, szeretettel várunk mindenkit!
Kedves Olvasóinknak nagyon jó olvasmányélményeket kívánunk!
a Kindle-varázs csapata nevében
Kindlevarázs

Kindle HÍREK #14 – Frissítve – Breaking NEWS!

“Mesék Karácsony felé”
A fenti sorozat keretében Karácsonyig minden nap újabb szép történettel ajándékozzuk meg Olvasóinkat! Jókai, Mikszáth, Dickens és mások műveiből válogatva igyekszünk hozzájárulni az ünnepi hangulat megteremtéséhez.
A Téka frissítésén is intenzíven dolgozunk, hiszen év végére a 400. kötet elérését tűztük ki célul. Érdemes tehát minden nap benézni a friss olvasmányokért, vagy akár a Kindle-n is bejelölni a Tékát a könyvjelzők közé, mert az új könyvek már közvetlenül az olvasóra is tölthetők! (http://kindlevarazs.wordpress.com/kindle-teka/)
Jó olvasást és ha hasznosnak találják a munkánkat, továbbra is várjuk támogatásukat (PayPal)!

BREAKING NEWS – az AMAZON visszautalja az előre kifizettetett ÁFÁ-t?
Most érkezett egy levél egy kedves ismerőstől:
* * *
Ezt kaptam az Amazontól:
“We’re writing to let you know we processed your refund of $32.50 for your Order xxxxxxxxxxxxxx.
This refund is for the following item(s):

Item: Kindle, Wi-Fi, 6″ E Ink Display – for international shipment
Quantity: 1
ASIN: xxxxxxxxx
Reason for refund: Export fee reduced

Here’s the breakdown of your refund for this item:
Import Fee Deposit Refund: $32.50
We’ll apply your refund to the following payment method(s):

Visa Credit Card [expiring on xxxxxxx]: $32.50

This amount has been credited to your payment method and will appear when your bank has processed it.”

Ezt a Kindle-t már a vámmal növelt díjért vettem, most meg visszautalnak Szuper! Láttál már ilyent?

* * *
Ha netán valaki találkozott már hasonlóval, várjuk a visszajelzéseket!

Heti milliós Kindle forgalom az Amazonon!
Az Amazon friss bejelentése szerint már harmadik hete folyamatosan milliós darabszámot meghaladó Kindle-eladás történik az oldalukon. (Mi lenne, ha megnyitnák a piacot az USA-n kivüli ügyfelek irányban is?
A Fire és a Touch modellek kezdenek elérni hozzánk is, így előbb-utóbb első kézből is beszámolhatunk a tapasztalatokról – ha valaki mutat egy példányt teszteléshez:-)

Lezárult a “Nagy Kindle-mustra” elnevezésű felmérésünk.
A múlt hét folyamán lezárult a fenti címmel indított felmérésünk, amely a hazai Kindle-felhasználókkal kapcsolatos információk összegyűjtését és elemzését tűzte ki célul. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a kérdőívünket kitöltötték és hasznos tanácsaikkal segítették a munkánkat! A kérdőívek kiértékelését megkezdtük, a főbb eredményeket hamarosan ismertetjük.

Újabb e-könyves rendezvény – MeetOFF-on jártunk

E-könyvekről, azok kiadásáról, készítéséről, a net-világ szókincséről és a digitalizációról…

Mostanában feltorlódtak az e-könyvvel kapcsolatos események, rendezvények, amelynek csak örülhetünk, hiszen ezáltal egyre több érdeklődőhöz juthatnak el a fontosabb információk, egyre többen hallanak komolyabban ez e-olvasás előnyeiről, így gyarapodhat az e-olvasóközönség, ezáltal pedig még inkább megnövekszik az e-tartalomra való igény, amely remény szerint a kiadókat, szerzőket is ösztönözni fogja az előrelépésre.

Nagy vonalakban

Mostani rendezvényünket a MeetOFF szervezte 2011. december 13-ára, melynek keretén belül, 10-10 percben Fehér Péter, Miyazaki Jun, Kerekes Pál, Veszelszki Ágnes, Meichl Mátyás, Moldován István és Szarka Bea tartottak előadásokat. A tartalomból: a Kindle-varázs blog első évének bemutatása és értékelése, az SFportal e-könyvesboltja, DRM, „Miért nem fejlődik olyan gyorsan az e-könyv ipar?”, self-publishing és ennek lehetősége, „unoka-szótár nagyiknak”, InDesignnal alkalmazása EPUB-készítésre, digitalizálási projektek régen és most, valamint kiderült, hogy a magyar könyvtárak mennyire űzik a digitalizálást, amelyet immár kötelezően előírtak nekik. Ez alkalommal már vegyesebb volt a hallgatóság köre, s nem csak a „szakmabeliek” találkozójaként számolhattunk a rendezvénnyel, hanem jelentős volt a laikusok, csak-felhasználók tábora is.

Vándorsólyom Kisasszony nyomában…

Amíg “virtuális könyvtárosunk”, Farkas Márti az SF-Portál rendezvényén tartotta a frontot, mi a Kossuth Kiadó meghívásának tettünk eleget, a már lassan hagyományossá váló havi első szerdai blogger-találkozón. A tervek szerint egy e-könyvekről szóló beszélgetésre lettünk volna hivatalosak, így nem kis meglepetés volt, hogy egy eredményhirdetésre csöppentünk be, amiről minket kivéve mindenki tudott. Csalódottságomon sikerült gyorsan felül emelkednem, mert gyorsan érdekes beszélgetés alakult ki.
A már nálunk is beharangozott Vándorsólyom Kisasszony kötet ötlete alapján a Kiadó a könyv Facebook-oldalán egy érdekes pályázatot hirdetett meg: fotókhoz kellett történeteket kitalálni és megírni. Az előzetes selejtező alapján a döntőben hasonló műfajban kellett alkotni – immár egyetlen óra leforgása alatt:-) A szervezők számára meglepő módon csupa lelkes fiatal hölgy szerepelt a versenyzők között. (A “Netgeneráció 2010″ vezető kutatójaként el kell mondjam, számomra ez a legkisebb meglepetést sem okozta:-)) A versenyről, az értéklésről, és ennek tanulságairól szóló igen kellemes beszélgetésen vettünk részt, és egyúttal kicsit közelebbről megismerkedhettünk a szerzőkkel. Ismét csak nem meglepő módon széles skálán mozog a szerzők háttere: biológus hallgató, webes szerkesztő, business-t tanuló főiskolás, stb. Az elkészült alkotásokból néhány a Vándorsólyom Kisasszony Facebook oldalán elolvasható. (A díjazottaknak szívből gratulálunk!)
Ezenkívül hallhattunk a Kossuth néhány új akciójáról is, amelyek azt a véleményünket erősítik, hogy a Multimédia Pláza továbbra is a magyar nyelvű e-book világ legjelentősebb szereplője.
Az akciókból kettőt emelnék ki:
***
E-READERT SORSOLUNK
E-könyv-olvasó a karácsonyfa alá: december 19-én egy 59.990,- Ft értékű Hanvon WISEreadert és 5 db 3000 Ft-os letöltőkártyát sorsolunk ki azok között, akik december 18-ig egyszerre legalább 10.000 Ft értékben vásároltak nálunk. Talán éppen Ön lesz a szerencsés nyertes?

KÉPREGÉNY AJÁNDÉKBA
Karácsonyi ének című képregényünk egy héten át,
december 12-től 19-ig ingyen letölthető!
***
Szóval érdemes benézni így Karácsony felé a MultimédiaPlázába is!
A legközelebbi klubtalálkozó találkozó január elején, a szokásos helyen: Örkény Könyvesbolt a Nyugati közelében.